Hivatalos neve irányított fényű lámpa, de leginkább csak spot lámpának hívjuk a térnek csak egy kis részét megvilágító fényforrásokat. A legismertebb talán az MR16 típus, amely a 90-es években terjedt el. Ezekben a fényforrásokban eredetileg halogén izzó világított és az izzó fényét a körülötte levő tükör egy kúpszerű fénycsóvában sugározta ki.
Mit jelent az MR16? Ahogy megszokhattuk a szakzsargonban használt elnevezéseknél, ez is egy angol kifejezés rövidítése: MR = Multifaceted Reflector, azaz egy olyan tükör, amely sok apró, a fényt visszatükröző síklap összeillesztésével áll elő. Ez általában préselt üvegformát jelentett, amelyre vagy alumíniumot párologtattak, vagy több vékonyrétegből álló hidegtükröt. Az alumínium a hősugarakat is előrevetítette, tehát ott volt célszerű alkalmazni, ahol hidegen akartuk tartani a lámpa mögötti teret, például bútorba épített világításnál. A hidegtükör a hűsugarakat hátrafelé átengedte és csak a látható fényt verte vissza, ezért a kisugárzott fénynyaláb nem melegítette túl a megvilágított tárgyat, ilyet szerettünk olvasólámpának használni.
Az MR16-ban a szám pedig a tükör átmérőjét jelöli 1/8 inch egységben. 16/8 inch = 2 inch ami kb. 5 cm. Mivel a piacon nagyon népszerűek voltak a halogén MR16 lámpák, a világítódiódák megjelenése után a gyártók piacra dobták a LED változatot is. Az MR16 LED méretre csereszabatos a halogénváltozattal, de ezek a fényforrások már nem tartalmaznak tükröt, a fénykúp méretét a LED-ekre illesztett lencsékkel állítják be a kívánt értékre (1. ábra).
MR16 lámpa halogén és LED változatban
Ha spot lámpát akarunk vásárolni, nem elegendő a teljesítmény, illetve a lumen egységben mért fényáram értékét ellenőriznünk. Azt is tudnunk kell, hogy milyen a sugárzási szöge a fényforrásnak. A sugárzási szög annak a kúpnak a nyílásszöge, amelyen belül a lámpa fényerőssége legalább 50%-a a maximális fényerősségnek (2. ábra).
A sugárzási szög szemléltetése
A fényerősséghez még egy kis magyarázat szükséges. Az irányított fényű lámpák fényessége változik attól, hogy milyen szögben tekintek a fényforrásra. A lámpa tengelyéből szembe nézve tűnik a legfényesebbnek a lámpa és ahogy növelem a lámpa tengelye és a megfigyelés iránya által bezárt szöget csökken a fényforrás fényessége, szakszóval a fényerőssége. A fényerősség
A sugárzási szög definíciója
mértékegysége a candle (cd). Az adatlapokon fel szokták tüntetni a maximális fényerősség értéket (angolul: center beam candlepower, CBCP). Ez az esetek többségében a lámpa tengelyében mérhető fényerősség. A sugárzási szög pedig az 50% fényerősséghez tartozó kúp nyílásszöge. Ezt szemlélteti a fenti grafikon (3. ábra), amelyhez hasonlót megtalálunk a részletes műszaki adatlapokon.
A sugárzási szög mondja meg számomra milyen nagy felületen fog eloszlani a lámpa kisugárzott fényára. Ha nagy a sugárzási szög, pl. 120°, akkor egy nagy foltot világítunk meg, de a folton a megvilágítás halvány lesz. Ezzel szemben, ha egy ugyanolyan fényáramú lámpa sugárzási szöge kicsi, például 35°, akkor azonos távolságról megvilágított felület átmérője sokkal kisebb lesz, mint az előző esetben, a megvilágítás viszont sokkal erősebb.
Ebből adódik, hogy hol melyik típusú spot lámpát célszerű alkalmazni. Ha álmennyezetbe épített megvilágításról van szó, szeretnénk, hogy a lámpa fénye egyenletes legyen a padló szintjén, ezért célszerű a lámpák távolságát a sugárzási szöghöz illeszteni. Ha 2.4 m magasan van az álmennyezet és 35°-os sugárzási szögű fényforrást választunk, a padlón a megvilágított folt átmérője kb. 1.5 m lesz, de ez lecsökken 1 méterre, ha 25° a sugárzási szög. Ha az MR16 fényforrások távolsága 1 m vagy annál nagyobb, akkor a padlón világos foltok és sötét szakaszok váltakoznak majd keskeny sugárzási szögű fényforrás esetében. A jó választás a nagy fényáram széles sugárzási szög mellett ebben az esetben.
Amikor egy kisebb tárgyat szeretnénk kiemelni a környezetéből, például kirakatvilágításnál, akkor a kis sugárzási szögű fényforrás mellett célszerű dönteni.
(bla)